Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a világ legnagyobb gazdaságainak vezetőivel tartott találkozóján bejelenti, hogy növelni kívánja a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét és a brazíliai Amazonas esőerdeiben zajló erdőirtás visszaszorítását célzó amerikai támogatásokat -adta hírül a Reuters.
Az 52%-os gázárcsökkentés mintegy 14 ezer intézményi felhasználót érint, ebből 10 ezer gazdasági társaság, az 59%-os áramárcsökkentés pedig 17 ezer felhasználót, amelyek közül 11 ezer a gazdasági társaság – jelezte kedden az MVM Next az Indexnek az új kormányzati rezsicsökkentő lépés érintetti körét. Aznap a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján Hiezl Gábor, az állami cég vezérigazgatója azt is mondta egy panelbeszélgetésben, hogy látva a beszakadó piaci árakat, a társaság nyitott a tavaly ősszel-télen drágán fixált gáz- és áramvásárlási szerződések módosítására, a helyzet mindkét fél számára megnyugtató rendezésére.
Az Európai Unióban tavaly több, mint 3 millió darab hőszivattyút értékesítettek, ami 38%-os ugrást jelent a megelőző évi 34%-os emelkedéshez képest és így már mintegy 20 millió hőszivattyú működik a közösség területén – ismertette Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára a Magyar Hőszivattyú Szövetség szerdai budapesti konferenciáján. A magyar szövetség elnöke, Kiss Pál, ezzel párhuzamosan azt emelte ki, hogy tavaly idehaza mintegy 100%-kal nőtt az értékesített levegő-víz hőszivattyúk száma, ami mintegy 15 ezer darabot jelent.
A vállalati energiafelhasználók az energiaárak további csökkenését várjak a következő időszakban, és a kapcsolódó költségek csökkentésére irányuló erőfeszítések továbbra is elsődlegesek számukra. Az energiakereskedők és tőzsdék szempontjából a fő tanulság az, hogy a piaci logikák teljesen átalakultak, az elmúlt közel 20 évben működő modellek nagy része lényegében használhatatlanná vált az energiakrízis körülményei közepette, és a kiszámíthatatlanság bizonyos mértékig velünk marad a jövőben is – hangzott el a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 konferenciájának energiakereskedői- és felhasználói panelbeszélgetésében.
A tegnapi Vállalati Energiabeszerzés konferencia záró panelbeszélgetésében energiakereskedők- és felhasználók beszélgettek arról, hogy ki hogyan birkózik meg az energiabeszerzési kihívásokkal. A panelbeszélgetést Bali Gábor, az ENERGIQ Kft. ügyvezetője moderálta, cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen válaszokat adtak a legfontosabb kérdésekre a beszélgetés résztvevői.
A tegnap lezajlott Vállalati Energiabeszerzés konferencia második szekcióját Berényi Gábor előadása indította, a Smart Solar ügyvezetője a volatilis energiaár-környezetben egyre népszerűbb, hosszú távon rögzített árú energiabeszerzést lehetővé tévő PPA-konstrukcióról beszélt. Ezt követően Petis László, a fröccsöntéses technológiával készülő háztartási műanyag termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó IL-PE Kft. ügyvezetője beszélt arról, hogy az általa menedzselt vállalkozás hogyan élte meg az energiaárak szempontjából elképesztően turbulens mögöttünk álló hónapokat.
Megérkezett a Bükkábrányi Energiaparkba az a komplex rendszer, mely a napelempark túltermelésekor szabályozottan, tisztán zöldáramból állít elő hidrogént. A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem részben uniós innovációs pályázati támogatással megvalósuló kísérleti fejlesztése várhatóan augusztustól üzemelhet. A nemzetközi szinten is újdonságnak számító projekt Magyarországon először állít elő zöldhidrogént, emellett a naperőmű általi túltermelés szabályozásának tudományos megfigyelésére is lehetőséget biztosít. A rendszerhez szükséges Plug Power elektrolizálót és a palackozáshoz szükséges nyomásfokozót a magyar Ganzair Kompresszortechnika Kft. szállította, és mai napon emelték be a telephelyre.
A vállalatokra egyre fokozódó nyomás nehezedik, hogy növeljék tevékenységük fenntarthatóságát, miközben a magas és volatilis energiaköltségekkel is meg kell küzdeniük, de több lehetőségük is van arra, hogy e két kihívásra egyszerre feleljenek meg.
A villamosenergia egységárát 59%-kal, a gázdíjat 52%-kal csökkenti a jog erejénél fogva május 1-től a kormány egy friss rendelettel a vészhelyzeti ellátásban ülő, jellemzően kisvállalkozások számára – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Ma már a fogyasztóknak is bizonyos mértékben kereskedői fejjel is kell gondolkodniuk a piaci helyzet miatt - mondta el Czinege Kornél, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című konferenciáján.
Az Európai Parlament ma szavazta meg az Európai Unió szén-dioxid-piacának átfogó reformjait, melyet az Irány az 55%! intézkedéscsomag tartalmaz. Ezáltal várhatóan gyorsabban fog csökkenni a szén-dioxid-kibocsátás, a környezetszennyezés költségeit pedig Európa-szerte megemelik - számolt be a Reuters.
Története messze leggyorsabb ütemű bővülését érte el az idei első negyedévben a magyarországi naperőmű-kapacitás, köszönhetően annak, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek és a napelemparkok is rekord sebességgel szaporodnak. A január-márciusi időszakban közel annyival nőtt a fotovoltaikus erőművek beépített teljesítőképessége, mint a tavalyi rekordévben fél év alatt.
A civilizációnk sokkal törékenyebb, mint azt hinnénk, a modern társadalom összetettsége olyan nagy, hogy elég egy-két elemét kiemelni, és összeomlik az egész - mondja Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató. Május 3-ai Digital Transformation konferenciánk nyitóelőadója szerint számtalan tényező együttes hatásának eredményeként életkörülményeink a közeljövőben lényegesen megváltoznak, nekünk pedig az élhető élet fenntartásának érdekében a legjobb tudásunk és szándékaink szerint alkalmazkodnunk kell az új feltételekhez. A kutató úgy véli, a jelenleg zajló események léptéke, gyorsasága és súlyossága nem hasonlítható semmi máshoz, ami a szervezett emberi társadalmak létezése alatt eddig történt.
Néhány hete jelentették be a Sziget fesztivál szervezői, hogy teljesen megújulnak a higiéniai blokkok a rendezvényen. Most fotókat is közzétettek arról, milyen építmények váltják a klasszikus "toi-toi" wc-ket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a légszennyezés évente 7 millió korai halálesethez vezet. A hat leggyakoribb légszennyező anyag közül a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskéket, azaz a PM2,5-t tartják a legkárosabbnak az emberi egészségre. Ennek oka egyrészt a légkörben való elterjedtsége, másrészt az expozícióval járó káros egészségügyi hatások széles köre, mint például a szívbetegségek, a stroke, a tüdőrák és a krónikus légzőszervi megbetegedések. Az IQAir World Air levegőminőségi jelentése megmutatja a 2022-es átlagos PM2,5-koncentrációt a világ egyes nagyvárosaiban, mikrogramm per köbméterben (μg/m³) kifejezve.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem olyan iparági és technológiai átalakulásokkal jár, ami a munkaerőpiacok formálódását is magával hozza. Egyes folyamatok csak részben alakulnak át, másutt viszont teljes szakmák szűnhetnek meg és alakulhatnak ki újak. A munkaerőpiac zöldebbé válásáról megjelent OECD tanulmány szerint a zöld átmenet okozta kihívások és kockázatok közül ugyan sok kezelhető a meglévő helyi munkaerőpiacok kiigazításával és fejlesztésével, de vannak olyan esetek is, ahol testre szabott politikákra lenne szükség. Az április 25-ei Sustainable Tech konferencián is foglalkozunk a technológia munkaerőpiaci és oktatási vonatkozásaival.
Sok vállalkozás kényszerült arra tavaly ősszel, hogy az éppen elérhető ajánlatot elfogadva szerződött le az új gáz-, és áramévre, akár nagyon magas árszinten beégetve az energiaköltségét, amely problémát a kormány is megvizsgálta, és a múlt csütörtöki bejelentés szerint 14 ezer kkv-s és egyéb szerződésbe be is avatkozhat az árak leszorítása érdekében. Közben számos más kkv a vészhelyzeti ellátás keretében figyeli, hogy mikor és hogyan tudná jobban tervezhetővé tenni az ingadozó energiaköltségeit, mások pedig a saját ipari telephelyükön gondolkodnak naperőművi fejlesztésben az önellátás érdekében – megannyi élethelyzet, így megannyi stratégia lehet ezekre üdvözítő. Éppen ezek átbeszélésére, a gyakorlati és jogi tanácsok körbejárására szolgál a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciája, amelyen a hosszabb távú áramvásárlási szerződések és az energiaköltségeket tudatosan csökkentő energiahatékonysági megoldások témaköre is a terítéken szerepel. Még nem késő jelentkezni a konferenciára, amelynek részletei itt érhetők el, jelentkezni pedig itt lehet.
A gazdasági válságok voltak a legnagyobb partnerek eddig Magyarországon abban, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázkibocsátás. A válságok közötti időszakban a kibocsátások inkább stagnáló́ trendet mutattak, például a 2010-2020-as időszak egészére nézve sem lehet következetesen csökkenő trendet megfigyelni. Trendváltás nélkül, ilyen tempóval viszont egyáltalán nem reálisak a 2050-es klímacélok. Ezt az Európai Unió is tudja, éppen ezért köti a támogatási rendszerét energiahatékonysági, kibocsátáscsökkentő, fenntarthatósági programok megvalósításához. A Green Policy Center elemzése szerint több ezer milliárd forint még be nem tervezett felhasználású forrás állhat Magyarország rendelkezésére 2030 végéig az RRF hiteleiből, a REPowerEU forrásból, a kvótakereskedelmi bevételekből, a magyar zöld kötvényekből, illetve a 2028-2034-es uniós költségvetésből és a közvetlen EU-s forrásokból. A pénz tehát meglehet a zöld átállásra, de nem mindegy, hogy mire költjük. A finanszírozási kérdésekről április 25-én, a Sustainable Tech konferencián is szó lesz.
Negyedévente megújítható plusz gázvásárlási lehetőségről állapodott meg kedden a magyar és az orosz kormány, amellyel akkor él a magyar fél, ha az oroszok által kínált másnapi piaci gázár alacsonyabb, mint az európai gáztőzsdéken a legközelebbi havi határidős kontraktusok ára – tudta meg a Portfolio. Az a cél, hogy így lejjebb tudjuk szorítani a gázbeszerzés átlagköltségét, és úgy tűnik, hogy ez már el is indult. Erre utal ugyanis az, hogy miután kedden aláírta Moszkvában az új megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, szerdától megugrott a kiskundorozsmai belépési ponton a gázimportunk.
A Volkswagen azt kéri, hogy az új európai uniós kibocsátási normák bevezetését legalább 2026 őszére tolják ki, a tervezettnél valamivel több mint egy évvel későbbre, azzal a céllal, hogy 2027 őszére minden új autó megfeleljen nekik – írja a Reuters.